Üdvözöljük településünk honlapján

Kedves Barangoló!

Akár a szándék, akár a véletlen vezérelte községünk honlapjára - itt mindig szívesen látott vendég lesz. Csak néhány kattintás és megismerkedhet egy több, mint 500 éves falu történelmével, kultúrájával, hagyományaival és mindennapjaival.


Sümegprága

   
Első lakói cseh és morva szénégetők voltak, akiket a veszprémi püspök telepített le, valószínűleg a tatárjárást követő időkben. A község múltjára vonatkozó okmányok, régi iratok és plébániai anyakönyvek az 1748. évi nagy tűzvészben megsemmisültek, így csak néhány szegényes levéltári adat maradt az utókorra.

     Az első hiteles oklevél 1436-ban említi meg, Praga néven. Ekkor a Sümegi várhoz tartozott. A veszprémi püspök birtokolta évszázadokon keresztül. A török hódoltság idején – 1563-1566 – a sümegi náhie Braga nevű falujának 11 háza 50 akcse adóval Hüsszein Diváne tímárja (hűbére) volt. Sümeghez tartozott 1632-ben is. Később a törökök elpusztították, és csak a XVIII. század elején népesült be ismét. Prága néven egészen 1902-ig szerepelt. Ekkor kapta a Sümeg előnevet, megkülönböztetésül más hasonló nevű helységektől. Sümegprágának 1939-ben 913 katasztrális hold területe és 718 lakosa volt. Lakóházaink száma 143. Római katolikus népiskola és továbbképzés működött a faluban. Lakossága tiszta magyar és római katolikus vallású volt. A község templomát Acsády Ádám veszprémi püspök építette 1740-ben. A község 1950-ig Zala megye közigazgatási területe, Sümeg járási székhellyel. Püspökségi erdő vette körül a falut a felszabadulás előtt. A lakosság jó része részes arató volt a püspöki uradalomban; sokan vállaltak napszámot vagy sommásmunkát helyben és távoli vidékeken egyaránt. Néhányan a Sümegi bazaltbányában dolgoztak.

     1970-ben 839 lelkes községként tartották számon a tapolcai járásban. A sümegi járáshoz 1966. április 1-ig tartozott. A tanácsválasztásokig Bazsi közigazgatási területe volt. 1969. július 1-től közös tanácsot alkotott a sümegi községi tanáccsal (1950-től 1969-ig önálló tanácsa volt). Napjainkban Bazsi községgel közös Körjegyzőséget tart fenn. A községnek hét utcája és 222 lakóháza van. Villanyt 1959-ben kapott. Korábban csak földút kötötte össze a külvilággal, ma portalanított bekötőútja van. Új, két tantermes iskolát és pedagóguslakásokat építettek 1968-ban. Később bővítették az iskolát újabb tantermekkel. Ma az épületben óvoda, könyvtári szolgáltatóhely és közösségi tér működik.  Vízvezetéket 1966-67-ben kapott a község. A lakosság 360 ezer forinttal és társadalmi munkával járult hozzá a vízműhöz, melynek munkái már 1949-ben megkezdődtek. Az önkormányzat épülete, melynek földszintjén az orvosi rendelő helyezkeduk el, 1993-ban épült.  Autóbuszjárata kielégítő. Amíg nem volt, az emberek gyalog, fejkosárral hordták áruikat a sümegi piacra. Híres gyümölcstermesztő község ma is. A zártkertekben szőlőt, gyümölcsöt termesztenek. Piacuk Sümeg, Tapolca és KLeszthely. Számos kőbányász dolgozott a sümegi bazaltkőbányában, amit 1967-ben villamosítottak, korszerűsítettek, - napjainkban már nem működik.

     Sümegprágán 1959 márciusában alakult termelőszövetkezet, Új Tavasz néven. A sümegi Kossuth tsz-szel 1968. január 1-én egyesült. Elsősorban állattenyésztéssel foglalkoztak. Ma 220 lakóháza és 675 lakója van. A Bakony-hegység lábánál, Sümeg és Keszthely között a Marcal patak völgyében fekszik. Délről lombos erdő, szőlő és gyümölcsös öleli körül, panorámája az Alpok havasait is láttatja. Híres a szelídgesztenyéjéről és a borfestéshez használt otelló szőlőjéről, melyből ma már gyümölcslevet is készítenek.

     A falu teljes közmű ellátottságú, szívesen várja az idelátogató vendégeket, különösen a nyugalomra és csendre vágyó zöldturizmust kedvelőket. A szórakozni vágyók 10-20 km-en belül válogathatnak, hisz az 5 km-re fekvő Sümeg – a középkori várában zajló színvonalas történelmi játékok mellett – számos látnivalóval szolgál. 20 km-re a Balaton és Hévíz, ahol a strandolás és a gyógyfürdőzés egyaránt biztosított. A falutól 10 km-re Zalaszántón épült Európa első és egyben legnagyobb buddhista sztupája. A környező kistelepülések is sok érdekességet mutatnak be a bakonyi hagyományokból.

     Helyben egy fazekasmester, több söprű- és kosárfonó gyakorolja ősi mesterségét, melyből ízelítőt kaphat az idelátogató.

utolsó módosítás:2015-03-26 11:37:23

Vakok és gyengénlátók