Hallottuk, sokszor elmondták, hogy hamarosan új hulladékgazdálkodási rendszer valósul meg a megyében, megszűnnek a környezetszennyező régi lerakók, helyükbe újak kerülnek.

Hallottuk, de talán nem gondoltuk végig teljes egészében, hogy ez mit is jelent.

Az Európai Unió 1999-ben fogadta el az úgynevezett lerakó irányelvet, amely megszabta, hogy milyen műszaki védelemmel épített hulladéklerakók üzemeltethetőek csak. Erre alapvetően a talaj és felszín alatti vizek védelme érdekében van szükség. Mindannyian emlékszünk a balatoni nagy angolnapusztulásra, az algainvázióra és a turizmus drámai csökkenésére a 80-as évek közepén.

A bajt elsősorban a tóba szabadon bekerülő kommunális szennyvíz okozta, a hetvenes években épült nyaralókból mindenféle utakon jutott le a szennyezőanyag a vízbe.

A változást a tó körül kiépített szennyvízhálózat hozta meg, mára a tó vízminősége felülmúlja várakozásainkat.

A szigetelés nélkül épült hulladéklerakók jelentették az utolsó nagy szennyezőforrást a talajvízre nézve.

Mindannyian hallottunk már a hulladéklerakó elhelyezése körül kirobbant hosszas vitáról. Tudjuk, hogyan került, Veszprémből, Ajkára, onnan Szentgálra és végül Királyszentistvánra.

Nem egyszerű egy lerakónak helyet találni a megyében. Karsztforrásaink, melyek egyedülálló vizet adnak az országban, ilyenkor átkot jelentenek.

A Királyszentistvániak és a környéken élők azzal a feltétellel fogadták be a lerakót, ha az nem egyszerű, 5 – 10 év alatt betelő lerakó lesz, hanem egy korszerű hulladék-feldolgozó üzem is kapcsolódik hozzá, hogy egyrészt növeljük a lerakó élettartamát, másrészt csökkentsük a lerakó környezetre gyakorolt káros hatását (bűz, széllel kihordott hulladék,…).

Mindennek ára van, amit meg kell térítenünk. Eddig nem foglalkoztunk a szemétdíjjal. Ezután is ez marad a legkisebb közüzemi számla, de figyelnünk kell rá.

Az Uniós csatlakozáskor mi is vállaltuk, hogy felszámoljuk a környezetszennyező lerakókat, ennek megkönnyítésére az Unió által biztosított előcsatlakozási forrásokat (ISPA) használtuk fel. Ez egyszeri tőkejuttatás. Ebből kell megépíteni és működtetni a rendszert úgy, hogy mikor a jelenleg épített lerakó megtelik, tudjunk miből valami mást, az akkori kor követelményeinek megfelelő hulladékkezelő művet építeni.

Az eddigi hulladékszállítási díjaknak egy előnye volt: olcsó volt, de cserébe nem nyújtott fedezetet a bezárandó lerakók rekultivációjára, rendes gyűjtőjárművek, technológiai fejlesztések megvalósítására. Az alacsonyan tartott díj oda vezetett, hogy jelenleg nagyon kevés szolgáltató tud csak saját erejéből bármilyen fejlesztést megvalósítani.

Mi fog történni 2010-ben? A regionális rendszer központi és kapcsolt létesítményei megépülnek és 2010. június 1-én megkezdjük a próbaüzemüket, melyet legkésőbb 2010. szeptember 30-án lezárunk.

Ezt követően, meg kell indítanunk a rendszer üzemszerű használatát, hiszen a kiképzett dolgozókat már nem bocsáthatjuk egyszerűen szélnek, a gépek sem állhatnak üresen, kihasználatlanul 3 – 4 hónapot. Az egyetlen célszerű megoldás az üzemszerű működés elindítása.

Ennek sajnos költsége van. A próbaüzem ideje alatt a Társulásnak kell biztosítania a távolsági szállítás költségeit, amely havonta, előreláthatóan 19 millió forintba kerül, három hónapon keresztül. A szeptember 1-től induló teljes üzem költsége havi 81 millió forint (ez már tartalmazza a távolsági szállítás költségeit is) négy hónapon keresztül. A rendszer fenntartásához kapcsolódó egyszeri általános költségek 57 millió forintra becsülhetők, így összességében 2010-ben 440 millió forint költséget kell a Szolgáltatóknak plusszként megtéríteni. Ez lakásonként, átlagosan mintegy bruttó 5.000 Ft évi díjnövekedést jelent.

Tudom. Minden többe kerül, csak a munkabérünk nem nő. De van lehetőség a takarékosságra. Azok, akik hajlandók tenni a környezetükért, vállalják a szelektív gyűjtéssel járó feladatokat, esetleg hajlandóak komposztálni is, lecserélhetik jelenlegi, jellemzően 110 literes edényüket kisebbre. Díjnövekedés így is lesz, de annak mértéke lényegesen kisebb lesz.

Mit kapunk ezért a díjért: a kötelezően ellátandó heti alkalommal történő ürítését az edényünknek, az évi egy alkalommal történő lomtalanítást és a szelektív hulladékgyűjtő rendszer működtetését.

Czaun János

A Tiszta Európa Program,

Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás elnöke

 

 

 

A lakhatás megőrzése, illetve a hajléktalanná válás megelőzése érdekében a legnehezebb anyagi körülmények között élők speciális védelmet érdemelnek - az energiaszolgáltatás tekintetében is. Ennek eleget téve - az Európai Unió előírásai alapján - került bevezetésre az ún. védendő fogyasztók intézménye a villamos energia (2008. január 1-től), illetve a gázszolgáltatás (2009. január 1-től) tekintetében.

 

Ezen belül két kategóriát - a szociálisan rászoruló és a fogyatékossággal élő fogyasztók csoportját - különítenek el a jogszabályok:

 

I. Szociálisan rászoruló fogyasztónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek a háztartásában élő személy:

1. időskorúak járadékában részesül,
2. aktív korúak ellátására jogosult,
3. lakásfenntartási támogatásban részesül,
4. ápolási díjban részesül,
5. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
6. otthonteremtési támogatásban részesült (a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül), vagy
7. nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket.

Igénybe vehető kedvezmények:

 

1. Fizetési kedvezmények (részletfizetés, fizetési haladék)

• a kedvezmény igénybevételének időtartama alatt elfogyasztott energia ellenértékét, a tartozás részösszegeit, illetve a tartozás halasztott összegét határidőben ki kell egyenlíteni
• 12 naptári hónapon belül egy alkalommal kérhető
• részletfizetés: az igénylést megelőző 12 hónap átlagfogyasztásához igazodik (1 havi fogyasztás ellenértékét meg nem haladó tartozásnál 2 hónap, 3 havi alatt: 5 hónap, 3 havin túl 6 hónap)
• fizetési haladék: időtartama legfeljebb 30 nap

2. Előrefizető mérő

 

Olyan - a kártyás mobiltelefonok analógiájára működő - fogyasztásmérő, amely a fogyasztást csak az ellenérték előzetes megfizetése esetén teszi lehetővé, ezért nem lehetséges a hátralék felhalmozása (ezen felül tudatos és takarékos magatartásra ösztönöz). Jogosultsági feltételei:

• a fizetési kedvezmények biztosítása mellett a szolgáltatónak fel kell ajánlania az előre fizető mérő felszerelésének lehetőségét;
• amennyiben a védendő fogyasztó a fizetési kedvezmények ellenére sem rendezi a tartozását (vagy a megállapodásban foglaltakat nem tartja be), a további vételezést a szolgáltató ilyen mérő felszereléséhez kötheti;
• a védendő fogyasztót fizetési késedelem vagy nem fizetés esetén csak akkor lehet az energia-ellátásból kikapcsolni, ha - a fentiek szerinti felajánlás alapján - a speciális mérő felszerelésébe nem egyezik bele, illetve annak felszerelését, üzembe helyezését akadályozza vagy meghiúsítja ("kikapcsolási védelem");
• a szolgáltatásból már kikapcsolt - a szociálisan rászoruló fogyasztói státuszra jogosító ellátások valamelyikében részesülő - fogyasztó pedig a nyilvántartásba történő felvételével egyidejűleg kérheti az előre fizető mérő felszerelését.

A készülék beszerzési és felszerelési költségei a szolgáltatókat terhelik, továbbá ő köteles gondoskodni a mérők működtetésének (feltöltésének) az ügyfélszolgálatain és elektronikus úton történő biztosításáról.

 

A készülék felszerelésével egyidejűleg meg kell állapodni a fennálló hátralék törlesztéséről; az órák működtetését az önkormányzat segíteni köteles (azon személy részére, akinél ilyen készülék működik, a lakásfenntartási támogatást részben vagy egészben a készülék működtetését lehetővé tevő eszköz formájában kell nyújtani).

 

II. Fogyatékossággal élő fogyasztónak minősül az, aki

1. fogyatékossági támogatásban részesül,
2. vakok személyi járadékában részesül,
3. (vagy aki után szülője vagy eltartója) magasabb összegű családi pótlékban részesül.

Igénybe vehető kedvezmények:

• különleges bánásmód a méréssel, leolvasással, számlázással, díjfizetéssel kapcsolatban (pl. készpénzben történő számlakiegyenlítés a felhasználási helyen, az általánostól eltérő mérőhely-kialakítás, a számla értelmezéséhez nyújtott egyedi segítség stb.) - csak akkor, ha nincs a háztartásban fogyatékossággal élőnek nem minősülő személy
• szükségáramforrás (a tervezett üzemszünet idejére), illetve szünetmentes áramforrás (váratlan üzemzavar következményeinek megelőzése céljából)

A "kikapcsolási védelem" és - ennek következtében - az előrefizető mérő ezen fogyasztókat is megilleti, a szociálisan rászoruló fogyasztóknál részletezett feltételekkel.

 

III. Hogyan lehet igényelni a kedvezményeket?

 

Az igénylés alapvető feltétele, hogy a szolgáltató az érintett fogyasztót - kérelmére - nyilvántartásába felvegye. Ehhez az alábbi lépések szükségesek:

• a regisztrációhoz szükséges adatlap fogyasztóra vonatkozó részének kitöltése és aláírása;
• az adatlapot ki kell töltetni a védelemre jogosító ellátást megállapító igazgatási szervvel is (ez a határozatról leolvasható: jellemzően a települési önkormányzat jegyzője, illetve a Magyar Államkincstár);
• a kitöltött és aláírt adatlapot a kiállításától számított 30 napon belül be kell nyújtani a szolgáltató ügyfélszolgálatára, aki 8 napon belül köteles a regisztrációt megtenni.

A védettséggel járó jogokat csak egy felhasználási helyen lehet gyakorolni, a védendő státusz alapjául szolgáló ok fennállását pedig minden év március 31-ig ismételten igazolni kell (az ehhez szükséges adatlapot a szolgáltató megküldi az érintettnek). Aki mindkét jogosulti kategória (I-II. pont) feltételeinek megfelel, vegyesen is igénybe veheti a kedvezményeket.

 

A nyilvántartásba vételhez, illetve annak meghosszabbításához használatos adatlap hozzáférhető a szolgáltatók ügyfélszolgálatain, letölthető honlapjukról, illetve elérhető az alábbi linkeken is:

 

Adatlap szociálisan rászoruló fogyasztók részére (áramszolgáltatás)

Adatlap fogyatékossággal élő fogyasztók részére (áramszolgáltatás)

 

Adatlap szociálisan rászoruló fogyasztók részére (gázszolgáltatás)

Adatlap fogyatékossággal élő fogyasztók részére (gázszolgáltatás)

 

Jogszabályi háttér:

• 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (64-65. §) és végrehajtási rendelete: 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (30-37. §)
• 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról (65-66. §) és végrehajtási rendelete: 19/2009. (I.30.) Korm. rendelet (56-62. §)

Készítette: Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, Energiagazdálkodási és Szabályozási Főosztály

 

További információ kérhető:

 

- energetikai szakkérdésekkel kapcsolatban: Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, Energiagazdálkodási és Szabályozási Főosztály, telefon: 06-1/471-8270,  email: energetika@khem.gov.hu

- a szociálisan rászoruló fogyasztói körbe tartozás és a fogyatékkal élő fogyasztók nyilvántartásába történő felvételre való jogosultság feltételeivel kapcsolatban: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Ügyfélszolgálat, Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály, telefon: 06-1/428-9944, email: info@szmm.gov.hu

 

Közlemény

2012. évre ez év szeptember 30-ig igényelhető a nagycsaládosok részére  gázárkedvezmény

A nagycsaládosok - akik három vagy több gyermek után részesülnek családi pótlékban - kedvezményes áron vehetik igénybe a földgázt 2012. évre, amennyiben erre irányuló kérelmüket 2011. szeptember 30-ig eljuttatják a bejelentett lakóhely, ill. tartózkodási hely szerint illetékes Magyar Államkincstár Megyei Igazgatóságához.

A kedvezmény az igénylőlap kitöltésével és a csatolt utolsó havi gázszámla másolatával igényelhető. Társasházban élőknek nem kell számlát mellékelni. A hiánypótlás elkerülése érdekében a kérelmet a nagycsaládos háztartásában élők közül annak kell benyújtani, akinek nevére a számla szól.

Az igénylőlapot a kincstár postai úton megküldte az érintett családoknak, valamint letölthető a Kincstár honlapjáról (www.allamkincstar.gov.hu), továbbá beszerezhető a megyei igazgatóságoktól és a gázszolgáltatóktól is.

A kedvezménnyel összefüggő kérdések megválaszolására a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatai, ill. a Call Center (06-1-452-2910, 06-30-344-0045, 06-70-460-9005, 06-20-881-9535) munkatársai rendelkezésére állnak.

                                                                                                     Magyar Államkincstár

2011. augusztus 3.

SÜMEGPRÁGA TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

8351 SÜMEGPRÁGA, RÁKÓCZI U. 17. Telefon: 87/350-587

 

Szám: 20- 69/2011.

 

 

M E G H Í V Ó

 

Sümegprága Települési Önkormányzat Képviselő-testületének nyilvános ülését az 1990. évi LXV. törvény 12. § (2) bekezdése alapján

 

2011. december 13-án (kedd) 18,00 órára

összehívom.

 

Az ülés helye: Sümegprága Települési Önkormányzat tanácsterme

    8351 Sümegprága, Rákóczi u. 17.

 

Napirend előtt: Tájékoztató a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról

 

NAPIREND:

1.    Javaslat Sümegprága Települési Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló 1/2011. (II. 24.) önkormányzati rendeletének módosítására       

     Előterjesztő: Csőbör Károly polgármester

 

         2. Javaslat Sümegprága Települési Önkormányzat átmeneti  

             gazdálkodásáról szóló rendeletének megalkotására

     Előterjesztő: Vincze József Ágostonné dr. körjegyző

 

3. Javaslat a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos  
     közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet  

     megalkotására

     Előterjesztő: Csőbör Károly polgármester

 

4.. Rendeletek felülvizsgálata
    Előterjesztő: Vincze József Ágostonné dr. körjegyző

 

5.    Javaslat Sümegprága Települési Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. évi munkatervére

     Előterjesztő: Csőbör Károly polgármester

 

         6. Vegyes, döntést igénylő ügyek

 

Zárt ülés keretében:

 

1.     Beszámoló az átruházott hatáskörben hozott döntésekről

                Előterjesztő: Csőbör Károly polgármester

 

Sümegprága, 2011. december 8.

 

 

                                                     Csőbör Károly

                                                     polgármester