Vakok és gyengénlátók



Sümegprága

   
Első lakói cseh és morva szénégetők voltak, akiket a veszprémi püspök telepített le, valószínűleg a tatárjárást követő időkben. A község múltjára vonatkozó okmányok, régi iratok és plébániai anyakönyvek az 1748. évi nagy tűzvészben megsemmisültek, így csak néhány szegényes levéltári adat maradt az utókorra.

     Az első hiteles oklevél 1436-ban említi meg, Praga néven. Ekkor a Sümegi várhoz tartozott. A veszprémi püspök birtokolta évszázadokon keresztül. A török hódoltság idején – 1563-1566 – a sümegi náhie Braga nevű falujának 11 háza 50 akcse adóval Hüsszein Diváne tímárja (hűbére) volt. Sümeghez tartozott 1632-ben is. Később a törökök elpusztították, és csak a XVIII. század elején népesült be ismét. Prága néven egészen 1902-ig szerepelt. Ekkor kapta a Sümeg előnevet, megkülönböztetésül más hasonló nevű helységektől. Sümegprágának 1939-ben 913 katasztrális hold területe és 718 lakosa volt. Lakóházaink száma 143. Római katolikus népiskola és továbbképzés működött a faluban. Lakossága tiszta magyar és római katolikus vallású volt. A község templomát Acsády Ádám veszprémi püspök építette 1740-ben. A község 1950-ig Zala megye közigazgatási területe, Sümeg járási székhellyel. Püspökségi erdő vette körül a falut a felszabadulás előtt. A lakosság jó része részes arató volt a püspöki uradalomban; sokan vállaltak napszámot vagy sommásmunkát helyben és távoli vidékeken egyaránt. Néhányan a Sümegi bazaltbányában dolgoztak.

     1970-ben 839 lelkes községként tartották számon a tapolcai járásban. A sümegi járáshoz 1966. április 1-ig tartozott. A tanácsválasztásokig Bazsi közigazgatási területe volt. 1969. július 1-től közös tanácsot alkotott a sümegi községi tanáccsal (1950-től 1969-ig önálló tanácsa volt). Napjainkban Bazsi községgel közös Körjegyzőséget tart fenn. A községnek hét utcája és 222 lakóháza van. Villanyt 1959-ben kapott. Korábban csak földút kötötte össze a külvilággal, ma portalanított bekötőútja van. Új, két tantermes iskolát és pedagóguslakásokat építettek 1968-ban. Később bővítették az iskolát újabb tantermekkel. Ma az épületben óvoda, könyvtári szolgáltatóhely és közösségi tér működik.  Vízvezetéket 1966-67-ben kapott a község. A lakosság 360 ezer forinttal és társadalmi munkával járult hozzá a vízműhöz, melynek munkái már 1949-ben megkezdődtek. Az önkormányzat épülete, melynek földszintjén az orvosi rendelő helyezkeduk el, 1993-ban épült.  Autóbuszjárata kielégítő. Amíg nem volt, az emberek gyalog, fejkosárral hordták áruikat a sümegi piacra. Híres gyümölcstermesztő község ma is. A zártkertekben szőlőt, gyümölcsöt termesztenek. Piacuk Sümeg, Tapolca és KLeszthely. Számos kőbányász dolgozott a sümegi bazaltkőbányában, amit 1967-ben villamosítottak, korszerűsítettek, - napjainkban már nem működik.

     Sümegprágán 1959 márciusában alakult termelőszövetkezet, Új Tavasz néven. A sümegi Kossuth tsz-szel 1968. január 1-én egyesült. Elsősorban állattenyésztéssel foglalkoztak. Ma 220 lakóháza és 675 lakója van. A Bakony-hegység lábánál, Sümeg és Keszthely között a Marcal patak völgyében fekszik. Délről lombos erdő, szőlő és gyümölcsös öleli körül, panorámája az Alpok havasait is láttatja. Híres a szelídgesztenyéjéről és a borfestéshez használt otelló szőlőjéről, melyből ma már gyümölcslevet is készítenek.

     A falu teljes közmű ellátottságú, szívesen várja az idelátogató vendégeket, különösen a nyugalomra és csendre vágyó zöldturizmust kedvelőket. A szórakozni vágyók 10-20 km-en belül válogathatnak, hisz az 5 km-re fekvő Sümeg – a középkori várában zajló színvonalas történelmi játékok mellett – számos látnivalóval szolgál. 20 km-re a Balaton és Hévíz, ahol a strandolás és a gyógyfürdőzés egyaránt biztosított. A falutól 10 km-re Zalaszántón épült Európa első és egyben legnagyobb buddhista sztupája. A környező kistelepülések is sok érdekességet mutatnak be a bakonyi hagyományokból.

     Helyben egy fazekasmester, több söprű- és kosárfonó gyakorolja ősi mesterségét, melyből ízelítőt kaphat az idelátogató.

utolsó módosítás:2021-03-03 11:29:11